Isten formálta női sorsok

Miért fontos női szemmel is megközelíteni a Biblia üzenetét? Mit tanítanak a Szentírás nőalakjai? Szűcsné Novák Katalin hetven bibliai nőalak szimbólumokban gazdag tűzzománc képét alkotta meg, jellemrajzuk kíséretében. A női sorsok ábrázolásában a lelki örökségük a fontos, hogy mit tanulhatunk tőlük, és hogy Isten mit akar rajtuk keresztül mondani – vallotta meg a tűzzománcművész, akinek az alkotásaival az idei debreceni református egységnapon is találkozhatunk.

Szűcsné Novák Katalin Hetven bibliai nőalak tűzzománc képe és története című könyve 2024-ben jelent meg a Kálvin Kiadó gondozásában. A székesfehérvári tűzzománcművésznő a könyvbemutatón elmondta: a tűzzománc képek elkészítése hosszú és összetett folyamat, amely a Biblia tanulmányozásával, a szereplők alapos megismerésével kezdődött. Az alkotás során nemcsak átlényegül az anyag, hanem az elkészült képek egyfajta tükröt mutatnak mind az alkotónak, mind a szemlélőnek. Az ábrázolt női sorsokban így sokak sorsa benne lehet.

Szűcsné Novák Mária úgy formálta meg a bibliai lányokat és asszonyokat, ahogyan a szívében megrajzolódtak, valóságos jellemrajzokat ismerhetünk meg. A művészi képek és magyarázószövegek közel hozzák a mai emberhez a Biblia nőalakjait. A könyv előszavában a művésznő kiemeli, hogy mivel nem lehet tudni, pontosan hogyan nézett ki a hetven bibliai nőalak, ezért számára az volt a hangsúlyos, hogy milyen példát, tanulságokat, lelki örökséget hagytak maguk után. Mit cselekedtek, milyen döntéseket hoztak, és ezeknek milyen következményei lettek magukra, társaikra, utódaikra és a történelemre nézve. Betöltötték-e a Teremtőtől kapott küldetésüket, és megértették-e az életük értelmét? Hogyan formálta őket az élő Isten kegyelme és szeretete.

A tűzzománcművésznő Veszprémben konfirmált, családjával huszonhat éve él Székesfehérváron. Rátalált egy igés kártyára, amelyen ez állt: „…Gondja van az Úrnak az útra, amelyen jártok.” (Bír 18, 6) Neki ez az igeszakasz bizonyosságot jelentett arról, hogy a tűzzománc tárgyak készítésével tudja kifejezni a szívében megformálódó képeket – idézte fel egy korábbi interjúban.

A könyvben szereplő nőalakok rövid életrajza, egyes esetekben néhány mozzanat jelenik meg. A kiadványban az első nő Évát ábrázolja, az utolsó Priszcillát, Akvila feleségét, akiről Pál korinthusiaknak írt levelében olvashatunk. A kiadványban nem látható az összes bibliai nőalak, Szűcsné Novák Mária csak azokat formálta meg, akik megérintették a szívét, akikkel azonosulni tudott, akiknek az élete példamutató számára.

Az ábrázolt nők arcvonásai, öltözetük, mozdulataik pillanatképek, mégis örök üzenetet hordoznak. Bár más korban éltek, történetüket mégis közel érezzük magunkhoz, hiszen többé-kevésbé rólunk is szólnak. A képek révén élővé válnak a könyvben szereplő nők az olvasónak is. A könyv bevezetőjében a művésznő így ír: „Más körülmények között élünk, de a szív, az emberi természet nem változott. Magunkra ismerhetünk az életükben, megláthatjuk a saját problémáinkat, fájdalmainkat és örömeinket, vágyainkat, tanulhatunk a hitükről, az Istenbe vetett bizalomról is. Szembesülhetünk hibáinkkal, mulasztásainkkal, amelyek generációról generációra ismétlődnek, és mint egy tükörben, megláthatjuk benne önmagunk szívét.”

A könyv borítóján az Énekek énekében szereplő gyönyörű Sulamit, a szerelmesen epedő menyasszonyról készített kép látható. Kiemelt helyet kap Jézus anyja, Mária is, aki világra hozta a világ Megváltóját. A ruháján lévő keresztmotívum Krisztus váltságművére utal. Mária Magdolna szégyenét, megvetettségét az érzékelteti, hogy a haja teljesen eltakarja az arcát. A tűzzománcművésznő olyan nőket is ábrázolt a könyvben, akik a háttérben maradtak, ilyen például Mózes felesége, Czippora, aki csendesen, hűségesen állt a férje mellett, hatással volt a társára, a társadalomra. Noha nem maradtak fenn eredeti ábrázolások a Bibliában szereplő nőkről – így az arcvonásaikat sem ismerjük –, az alkotó mégis igyekezett a személyiségjegyeiket megjeleníteni. A motívumokkal, szimbólumokkal Szűcsné Novák Mária mindig utal az azok mögötti mély, keresztyén tartalomra. Több képen a nőalak nevének jelentését is fel lehet fedezni. A ruhákon megjelenő virágmotívumok a jellemüket vagy a gyermekeiket szimbolizálják, az életük egy-egy lényeges mozzanatát jelölik. A nőalakok mellett igeszakaszok is megjelennek a kötetben.

Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelkészi elnöke a könyv ajánlásában úgy fogalmaz: „A művész a bibliai nőalakokkal rámutat a nők szerepének, szolgálatának jelentőségére, mert a női lélek az akkor férfijogú társdalomban és ma is fogékony az Úr szavára. Milyen áldottan használta és használja őket az Úr. Férfi a hitben sem létezhet nő nélkül, még akkor sem, ha valaki egyedül élve az Úrnak szolgál.” Bándy György evangélikus teológusprofesszor az ajánlásában kiemeli, hogy a bibliai nőalakokról szóló könyv alkalmas arra, hogy biblia- és hittanórákon, gyülekezeti alkalmakon szolgálja a hitben való fejlődésünket.

A tűzzománc képek lány- és asszonyalakjai között tizenkét bibliai fát és bokrot ábrázoló alkotás is látható, kiegészítve a sorozatot. A tűzzománc képek kidolgozottsága segít elmélyíteni a bibliai üzenetet és biztat a Szentírás kézbevételére is.

Május 24-én, a debreceni református egységnapon, a nőszövetségi konferencián Szűcsné Novák Mária maga is hitvallást tesz. Alkotásaiból – a nőalakok mellett bibliai fákat és zsoltárokat ábrázoló tűzzománc képeiből – kiállítás nyílik a debreceni Kálvin Galériában, ahol a művész Hetven bibliai nőalak tűzzománc képe és története című könyve beszerezhető és dedikáltatható lesz.

Ivády Zsuzsa cikke a reformatus.hu oldalon jelent meg 2025. május 12-én.