Aki nem ismeri Zsindelyné Tüdős Klára életútját, a Kálvin és a Harmat kiadó közös kiadásában megjelentetett rövid életrajzát olvasva meglepődve tapasztalhatja, hogy a könyv borítójáról ránk mosolygó, kiegyensúlyozottságot tükröző, nagyvilági dáma micsoda magasságokat és mélységeket járt meg élete nyolc évtizede során. Hosszú, kacskaringós úton jutott el Klára a debreceni református polgárcsaládból a budapesti színházak világáig, sok-sok nélkülözést és kudarcot kellett átélnie, míg a századelő forgatagában önmagát kereső, céljaiért családjával is szembeszegülő fiatal lányból egy egészen különleges, huszadik századi női ikonná vált.
Tüdős Klára az 1960-as évek végén vetette papírra emlékeit, azzal a céllal, hogy életével számot adva tanúbizonyságot tegyen mások számára is Isten szeretetéről. Visszatekintve életének fordulópontjaira maga is megdöbben azon, milyen sok ponton helyezte tenyerére sorsát a Gondviselő. Hogyan tette a reménytelen helyzeteket gyümölcsözővé, hogyan pótolta ki azt a keveset, amivel nekikezdett egy-egy nagy vállalkozásnak, s adott a reméltnél is sokkal többet. Mindehhez persze szükség volt arra is, hogy a saját céljai helyett mások életének segítése kerüljön gondolkodásának középpontjába. A két világháború között második férje, Zsindely Ferenc államtitkár, később miniszter mellett olyan egzisztenciát tudott kialakítani, amely biztonságot nyújtott számára: főúri szalonok kedvelt vendége volt, divatbemutatókon az általa tervezett ruhakölteményekkel kápráztatta el a nézőket, visszatekintve életére azonban mégsem ezeket a pillanatokat tartja a legtöbbre. Nagyobb hatással voltak rá a Pozsonyi úti református gyülekezetben elhangzott prédikációk, és egy apró, törékeny asszonytestvér, Pilder Mária hiteles szavai. Az Evangélium teljesen újrahangolta életét, az elvetett mag bőséges termést hozott: a második világháború zűrzavaros éveiben Istenhegyi úti villájuk kapuját megnyitják a menedékkérők előtt, Klára maga is éjjel-nappal mos, főz, takarít, hogy gondoskodjon a rászorulókon. De ugyanilyen izgalmas a Nőszövetség alapításának leírása is, azokban a legendás időkben hol autón, hol szekéren járták az ébredő gyülekezeteket, hogy Isten igéjének erejével adjanak bátorítást a világháború borzalmaitól megtépázott lelkeknek.
A Csizma az asztalon a huszadik század első fele magyar történelmének hű tükre. Az életrajzíróval együtt az olvasó is az események forgatagába kerül, csak kapkodjuk a fejünket: egyik pillanatban még a kor színházi világáról szóló apró anekdotákon szórakozunk, nem sokkal később pedig már Teleki Pál öngyilkosságával vagy a nyilasok kegyetlenkedéseivel szembesülünk. A sodró lendületű könyv bizonyosságtétel Isten mindenhol jelenlévő szeretetéről. Zsindelyné Tüdős Klára visszaemlékezésében a Szentlélek működésének nyomát keresi és leli meg az életében, és hirdeti mások számára is: az Úr csodásan működik!
Pompor Zoltán
A recenzió a Könyv7 online felületén jelent meg 2024.10.02-án.
Kevesebb
A gazdag debreceni polgárcsaládból származó Zsindelyné Tüdős Klára a két világháború közötti időszak egyik ünnepelt művésze volt; divat- és jelmeztervezőként, hazánk egyik első női filmrendezőjeként hatalmas sikereket ért el, ami jelentős anyagi elismeréssel is járt. Második férje, Zsindely Ferenc államtitkárként, majd miniszterként vált a békeévek meghatározó alakjává. A közismerten antiszemita fajvédő politikus felesége révén bekapcsolódott a náciellenes mozgalomba, és tevékenyen részt vett az embermentésben. Ők bújtatták mások mellett Apró Antal feleségét és két gyermekét, valamint Schifferné Szakasits Klárát is három fiával.
Mi visz rá egy, a hatalommal járó előnyöket élvező asszonyt arra, hogy a megszállás idején ne csak kényelmét adja fel, de szabadságát, sőt, életét veszélyeztetve gondoskodjon kiszolgáltatott, halálos veszélybe került embertársairól? Tüdős Klárát istenélményéből táplálkozó hite indította mások megsegítésére. Ez a hit más tettekben is megnyilvánult. A második világháború után a házaspár istenhegyi villája a református egyház közösségi életének fontos helyszíne lett, ahol rendszeresen tartottak konferenciákat. Klárának, aki egy időben az Országos Református Nőszövetség elnöki tisztségét is betöltötte, legfőbb támasza a rendíthetetlen Pilder Mária volt. Az eredetileg 1970-ben készült, ám sokáig kéziratban maradt visszaemlékezésében az egykori nagyasszony róla és számos más társáról, egyházi emberekről, politikusokról, közéleti személyiségekről, művészekről a legmelegebb szavakkal emlékezett.
A Csizma az asztalon, e vékony kis kötet lapjain nemcsak a békeévek és a háborús esztendők eseményei elevenednek meg, hanem az '50-es években a kitelepítéssel kezdődött és Zsindely 1963-as halálával lezárult majd' másfél évtizedes lellei száműzetés időszaka is megelevenedik. Tüdős Klára mély, megingathatatlan hite abban is megnyilvánul, hogy a legsötétebb évek történései kapcsán is Isten kegyelmét emeli ki. Pártállástól, politikai hovatartozástól függetlenül mindenkiben az embert látja meg elsőként. Furcsa lehet egy, a korábbi rendszer által kegyelt hívő asszonytól dicsérő, sőt, egyenesen hálás szavakat olvasni például Bereczky Albert vagy Apró Antal vonatkozásában, ám ennek is megvan az oka.
A könyv őszinte vallomás és kitűnő korrajz egyben. Sajátos nézőpontból ismerhetjük meg például a tragikus sorsú miniszterelnök, gróf Teleki Pál halálának lehetséges okait, miközben írásában a szerzőnek a néprajz, különösen a népművészet iránti érdeklődése mint munkásságára jelentősen ható tényező is nagy hangsúlyt kap. A mű keletkezésének körülményeit és korábbi kiadásait Dizseri Eszter ismerteti a rövid, de részletes Előszóban.
Eddig is terveztem elolvasni Zsindely Ferenc: Miniszter a frontvonalban című naplóját, de felesége kis kötetét ismerve jóval előrébb került a listámon. Kíváncsi vagyok, ő hogyan élte át az 1941-1946 közötti történéseket, és miként jelenik meg memoárjában Klára alakja.
A kötet adatai: Zsindelyné Tüdős Klára: Csizma az asztalon. Harmat Kiadó - Kálvin Kiadó, Budapest, 2024.
A cikk Váczi Márk tollából az iro-olvaso.blogspot.com oldalon jelent meg 2024. december 27-én.
Kevesebb