A kosara üres
Bátor dolgot tett a Kálvin Kiadó, amikor 2010-ben közreadta az Írd meg, amiket láttál – Hét lakótelepi gyülekezet című könyvét. Sajnos e bátor tett mind a mai napig valódi visszhang nélkül maradt.
Mi haszna annak, ha egy gyülekezettípus létrejöttéről szóló könyvet bocsátanak a református olvasóközönség elé? Miért érdekelné egy egyutcás, szalagtelkes település elöregedő igehallgatóit és igehirdetőjét az, hogyan kell gyülekezetet építeni a kisvárosnyi embert elnyelő, nagyvárosi lakótelepeken? Egy új és nagy haszna és kihívása mindenképpen van ennek: ez a könyv nem az ember belső, lelki szobájának könyvespolcára való, egyéni csendességekhez. Ez a könyv presbiteri gyűlésekhez, terített asztalokhoz való, együtt gondolkozni tudó és akaró közösséget kíván, valamint azt, hogy újabb és újabb kötetek kövessék: születő falusi, kisvárosi, újjászülető hagyományos gyülekezetek híradásai saját életükről.
Nem győzelmi jelentés az Írd meg, amiket láttál, és nem is példatár arra, mit hogyan kell csinálni a biztos siker érdekében. A könyv szerkesztője, Czövek Tamás református lelkész, főiskolai oktató tárgyilagosan építette fel négy budapesti és három vidéki panelgyülekezet őszinte beszámolóit mindarról, milyen sikereik és kudarcaik voltak-vannak munkájuk során. A könyvben szereplő gyülekezetek mind az elmúlt három évtizedben fogantak, születtek és kezdték el az önálló életet. Ahogy egy nő és egy család életében, úgy az egyházi életben is felforgató jelenség a születés – de ez biztosítja az élet folytonosságát. A gyülekezetek, anyaegyházközségek küldetése, hogy felismerjék a Szentlélektől lett áldott állapotukat, és vállalják mindazt a konfliktust, ami két közösség szétválásával jár. Minderről őszintén írnak a kötet szerzői.
Az új gyülekezetek nem önmagukért jöttek létre: mindegyik legfőbb küldetésének tartja, hogy a panelrengetegben megkeresse és megtartsa, ami elveszett, közösséget kínálva mindazoknak, akik éhesek valamire. A kötet egyik legfontosabb üzenete: a misszió, az örömhír továbbadásának egyik fontos eszköze a közösség. „Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást” – mondja Jézus a tanítványoknak (Jn 13,35).
Remélem, a Kálvin Kiadó kötete nem marad visszhang nélkül. Fontos lenne, hogy lelkészkörök, falusi, szórvány, kisvárosi gyülekezetek lelkészei és gyülekezeti tagjai üljenek le rendszeresen egy megterített asztalhoz közösen gondolkodni, és keresni, hogyan érhetik el a környezetükben lévő elveszetteket Isten szavával. Azt is remélem, ha ilyen közösségek születnek, akkor hamarosan a Kálvin Kiadó újabb bátor könyvét ajánlhatom a témában az olvasóknak.
Bagdán Zs.
