Ez a hír legfőképpen azért üdvözlendő, mert magyar református szerző tollából – a Jubileumi Kommentárban található, Kocsis Elemér által írt igemagyarázatokon kívül – még nem jelent meg Bírák könyvéről szóló kommentár.
A könyv egyes részletei ismerősek lehetnek az Igazság és Élet előfizetői számára, mivel korábban elérhetőek voltak a folyóirat honlapján. Tehát nem véletlenül kerül ezen a helyen is bemutatásra a mű, hiszen az Igazság és Élet olvasóinak, vagyis elsősorban a lelkészeknek készült ez az igehirdetést segítő kommentár. Azonban természetesen nemcsak lelkipásztorok forgathatják a könyvet, hanem az igehallgatók is, mivel a mű nyelvezete lényegre törő, közérthető. Az írás terjedelméből (200 oldal) is arra lehet következtetni, hogy a szerző nem bonyolódik bele a kutatástörténeti elméletek és minden lehetséges interpretáció részletes ismertetésébe, hiszen saját bevallása szerint is ez a mű nem a bibliatudósok számára íródott. A kommentár célját Hodossy-Takács Előd így fogalmazza meg az Előszóban (7. old.): „Mi a célja tehát jelen könyvünknek? Arra teszünk kísérletet a következő oldalakon, hogy közelebb hozzuk minden érdeklődőhöz az Ószövetség egyik különleges darabját. (…) Különösen is arra fókuszáltunk, hogy hátterétől függetlenül mindenki megérezze: a Szentírás élő ige, vagyis minden egyes történetcsoportnak volt egy eredeti közege, amelyben elhangzott és hatni akart, viszont máig él, tehát érvényes mondanivalóval rendelkezik a jelenben (és hitünk szerint a jövőben is).”
A könyv elején a Bírák könyvéről és koráról olvashatunk egy kutatástörténeti összefoglalást (9–36. old.), amely ismerteti a főbb vitás pontokat a témához kapcsolódóan. Az első ilyen vita a különféle honfoglalás-elméletek körül alakult ki, majd innen továbbgyűrűzött egészen addig a kérdésig, hogy hogyan határozható meg a bírák idejében, vagyis a kora vaskorban (vaskor I, Kr. e. 1200–1000) Izrael fogalma, avagy kit nevezhetünk ebben a korszakban izraelinek. A szerző négy kategóriát említ (teológiai, vallástörténeti, politikai, etnikai), amelyek alapján leírható lehetne a korai Izráel, de véleménye szerint meglehetősen nehézkes még ebben a korban eme kategóriák által meghatározni az izraelitákat. Hodossy-Takács Előd ugyanis úgy véli, hogy Izrael fogalma, valamint Izráel népe csak később (a vaskorban, illetve a perzsa korban) vált egyre konkrétabban meghatározhatóvá, ami minden bizonnyal a jahwizmus kikristályosodásának és összetartó erejének eredménye. Ehhez képest a szerző a kora vaskori, bírák korabeli izraelitákat földrajzi és kulturális alapokon azonosítja (16. old.): „A korai izráeliták alatt a központi hegyvidék, valamint a Negev-peremvidék lakosairól, klánjairól beszélünk, akik a filiszteus partvidéktől elkülönülten kis, szerény településeken élik egyszerű mezőgazdasági tevékenységen alapuló életüket.”
A könyv kifejezett erénye, hogy számos régészeti leletre, ásatásra is utal (például: Merneptah-sztélé, Hesbón és Jerikó ásatása), s ezen példákon keresztül mutatja be a bírák korához kapcsolódó legújabb kutatási eredményeket, illetve irány-vonalakat. A naprakész archeológiai leletek segítségével autentikus képet alkothatunk a korai izraeliták mindennapi életéről: a települések, házak szerkezetéről, foglalkozásukról, társadalmi berendezkedésükről, materiális kultúrájukról. A szerző kortörténeti megközelítése éppen azért jelentős, mert a mai kor olvasóitól a bírák korabeli életviszonyok és az akkori emberek mentalitása igen távol esik – ennek közelebb hozásában a könyv nagy segítséget nyújt.
A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a Bírák könyve „nem egy történelem-könyv, hanem egy elbeszélés-gyűjtemény Izrael életének egy szakaszáról”, ezért ha a bibliai könyv írója tudatosan vagy véletlenül nem a korhoz illő földrajzi vagy népneveket, valamint az életmódhoz kapcsolódó tárgyakat, elemeket használ, akkor sem hamisítja meg a múltat, hanem csupán értelmezhetővé teszi azt az olvasói számára (26–27. old.).
A szerző ezután megemlíti a könyv azon gondolati elemeit, amelyek a Deuteronomista Történeti Mű teológiájába jól beleilleszkednek (például: szövetségi hűség), valamint azokat is, amelyek sajátosan erre a bibliai könyvre jellemzőek (például: pánizraelita hang). Hodossy-Takács Előd a Bírák könyvében rejlő legjelentősebb belső teológiai feszültséggel is foglalkozik (királyellenes és a királyság mellett szóló hangok a Bírák könyvében), egyben magyarázatot is kínál erre a látszólagos ellentmondásra (30–34. old.).
A könyvben a bevezető és az igemagyarázó részen kívül találhatunk egy részletes táblázatot a bírák működéséről, valamint egy térképet a tizenkét törzs elhelyezkedéséről. Az előbbi táblázat kivételes segítséget nyújt a bírák működésének áttekintéséhez, rendszerben való kiértékeléséhez. Az igemagyarázatok fejezeten-ként következnek a kommentárban. Minden rész magyarázata négy, jól elhatárol-ható egységből épül fel: 1) egy rövid bevezetőből; 2) egy tárgyi magyarázatból; 3) egy teológiai összefoglalásból; és 4) egy igehirdetés-vázlatból. A rövid bevezető rész arra szolgál, hogy általános összefoglalást adjon arról, hogy miről is szól az adott szakasz, és milyen helyet foglal el a bibliai könyvön belül. A tárgyi magyarázat egyfajta szaktudományos megalapozásként a történeti háttér, illetve az exegetikai szempontok feltárására törekszik. A teológiai összefoglalás célja, hogy meghatározza a fejezet teológiai hangsúlyait, „azokat a momentumokat, amelyek napjainkban a releváns értelmezés alapját képezhetik” (8. old.). Az igehirdetés-vázlat pedig nyilvánvalóan csak egy-egy mozzanatát ragadja meg az egész fejezet üzenetének, amely hasznos alapjául szolgálhat egy prédikációnak.
Hodossy-Takács Előd fejezetenkénti, a fenti négyes tagolás szerinti magyarázata didaktikus, jól követhető, illetve jól használható kommentárt kínál a Bírák könyvéhez. Most, amikor a Bibliaolvasó Kalauz szerint éppen a Bírák könyvét olvassuk, különösen aktuális lehet ennek a könyvnek a beszerzése és forgatása mind az igehirdetők, mind az igehallgatók és -olvasók számára. Emellett a könyv hiánypótló voltából kifolyólag hosszú távon is nagy űrt tölthet be a hazai biblikus szakirodalomban, valamint a Bírák könyve értelmezésének segítésében.  

Jeneiné Hurja Bettina Valéria (Debrecen)