Kustárné Almási Zsuzsanna

Életre kelt történetek

Bibliai történetek katechetikai feldolgozása a báb és a dráma eszközeivel

Teológia és bábművészet egymástól távol eső területe összekapcsolódik a látszaton túli valóságra utalásban, az értelmezésben, a kifejezhetetlen kifejezésében, a szakrális történetmesélésben.
A Biblia egyetemes érvényű történetei nemcsak önmagunkról, a világról, hanem Istenről, hozzánk való viszonyáról, az ő szándékairól és cselekvéséről szólnak. Ezért nagyon fontos, hogy az ember, különösen gyerekkorban ne maradjon egyedül a történetekben átélt élménnyel, amely jelentős hatást gyakorol önképére, önbecsülésére, kialakuló istenképére.
A dráma és a bábjáték egyszerre ősi és modern, gyökereiben mélyen szakrális indíttatású. Jelen kötet elsősorban a katechézis folyamatát kívánja segíteni, s különösen a narrációban rejlő lehetőséget hangsúlyozza, útmutatót adva ahhoz a komplex alkotói folyamathoz, amely a bábjáték vizuális, szimbolikus és dramatikus eszközrendszere által a szellemiségében, nyelvezetében,
kifejezési módjaiban a mai ember számára sokszor érthetetlen bibliai történeteket, és azok értéküzenetét átélhetővé, befogadhatóvá és iránymutatóvá teszi.

Kustárné dr. Almási Zsuzsanna református lelkész, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Katechetikai Központjának vezetője, egyetemi adjunktus.

3 500 Ft
2 975 Ft
ISBN: 9789635585472
Format:
B/5
Dimensions:
150×230 mm
Binding:
kartonált
Pages:
224
Publication date:
2023

Kattintson egy oldalra a nagyobb méretben való megtekintéshez.
Húzza a képet balra vagy jobbra a lapozáshoz.

imageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimage

Élővé tenni az evangéliumot



A Biblia egyetemes érvényű történetei nemcsak önmagunkról, a világunkról, hanem Istenről, hozzánk való viszonyáról, az ő szándékairól és cselekvéséről szólnak. Fontos, hogy az ember, különösen gyermekkorban ne maradjon egyedül a történetekben átélt élménnyel, amely jelentős hatást gyakorol önképére, önbecsülésére, kialakuló istenképére. Az Életre kelt történetek című könyvében ezeket fejti ki a szerző, Kustárné Almási Zsuzsanna. Vele és Csűrös András lelkipásztorral beszélgettünk a bábozásról, annak hatásáról.

Bővebben


Hogyan kapcsolódnak a bábok a történetmeséléshez?

A bábok mint a történetmesélés eszközei már a kezdetektől fogva jelen vannak, a bábjáték évezredek óta szorosan összefüggött a vallási kultuszokkal, sőt azoknak szerves részét képezte. A Szentírás azért csodálatos, mert mély és ősi tudásanyagot hordoz arról, ami kimeríthetetlen kutatni- és elmélkednivalót jelentett és jelent évszázadok óta a tudósoknak, teológusoknak, filozófusoknak, nyelvészeknek. Azt is láthatjuk, hogy a benne leírt történetek, emberi sorsok mindannyiunkat képesek megérinteni, és a gyermekek számára is világossá válhat valódi üzenetük. Az átélés, befogadás, megértés segíthető a történetek különböző magyarázatával, feldolgozásával, az adott korszak emberének értelmi, érzelmi szintjének megfelelő átadásával. A bábokkal életre kelthetünk történeteket. A vallási szertartások résztvevőiként különféle nagyságú figurák, óriásbábok a világ minden területén, népi hagyományokban is fellelhetőek. Ilyenek például nálunk az úgynevezett kiszebábok, gólyalábasok, a maszkos-jelmezes farsangi alakoskodók, de gondolhatunk itt a bábtáncoltató betlehemes játékokra.


Miként segíthet a bábozás életre kelteni a bibliai történeteket?

A bábjáték olyan színházi műfaj, amelyben érvényesülnek ugyan a dráma alapvető szabályai, hiszen ugyanúgy megjelenik a zene, az irodalom, színjáték komplexitása. Mégis teljesen más lesz azáltal, hogy a színpadon nem a színész lényegül át, nem ő beszél, cselekszik, táncol, hanem az általa életre keltett bábu. A műben megfogalmazódott gondolatokat, drámai helyzeteket a színész a báb mozgatásával képes közvetíteni. Éppen ezért a báb és mozgatója közötti kapcsolat mindig különleges és egyedi. Ez a kapcsolat kezdetektől fogva meghatározta a bábjáték gondolatiságát, filozófiáját. A bábjáték lényege az animálás, lelkesítés, ami miatt szimbólumokban gazdag színpadi játékká válik. Gondoljunk csak arra, hogy ilyen értelemben bármi bábbá lehet, amit a bábszínész életre kelt a színpadon. Tanulmányok mutatták ki, hogy a bábok miként hatnak pszichológiai, lelki értelemben ránk. Idehaza Polcz Alaine pszichológus, író kiemelten foglalkozott ennek vizsgálatával. Főleg a gyerekek számára a bábozás, bábelőadás lehetőséget teremt kifejezni, megélni azt, amit saját szavaikkal nem tudnak megfogalmazni. Másrészt látványossá teszi a történetet, megjeleníti azt. Mai, vizualitással teli világunkban ez is jelentőséggel bír. A bábok által előadott történetek lehetőséget adnak arra, hogy megértessük, átélhetővé tegyük a bibliai történeteket, így a nézők jobban beépíthetik a saját életükbe, segít reagálni bizonyos helyzetekre. Amikor kicsiknek bábozunk, akkor sem infantilizáljuk a szövegeket, mert az a tapasztalatuk, hogyha nem is értik teljesen a szöveget, de a történetből a látványnak köszönhetően valamit mégis magukkal tudnak vinni.

A könyvében ismerteti a tudományos, elméleti hátteret és a gyakorlati tapasztalatokat is. Hogyan szerkesztette a kiadványt?

A könyv egy doktori dolgozatból született, amely a gyakorlatból indult el. Megtanultam a bábkészítést és a bábozást. Oktatóként kurzusokat vezetek egy kollégámmal. Az így szerzett tapasztalatok és a Bibliában szereplő történetek adták a kiindulópontot. A dolgozat első nagy tematikai egységében azt vizsgáltam, hogy milyen szerepet töltenek be ezek a történetek és a történetmondás az egyetemes emberi kultúrában, illetve milyen jelentőséggel bírnak a zsidó–keresztyén kultúrkörben és vallási közösségekben. Rámutattam arra, hogy a zsidóság körében létfontosságú szerep jutott a történeteknek és a hozzájuk kapcsolódó rítusoknak, majd ebbe a hagyományfolyamba kapcsolódik be Jézus is, amikor tanításait történetek formájában adja át szűkebb és tágabb értelemben vett tanítványi körének. A keresztyénség szintén elbeszélő közösséggé válik, azaz létének alapja és kiindulási pontja az evangéliumnak mint a megváltás történetének továbbadása. Ahogyan a mese lényege a mesélés, a bibliai történeteknél is az a fontos, hogy továbbadjuk azokat. Ehhez a báb egy szép és különleges eszköz. A bibliai történetek egyénre és közösségre gyakorolt hatása évezredek óta bizonyított.


A bábozást komplex alkotási folyamatként írja le. Hogyan válhat eszközzé az önismereti munkában, az istenkapcsolatunk fejlődésében?

A bábkészítés és a bábozás azért hatékony eszköz az önismereti folyamatban is, mert magunkat adjuk bele. Kathy Wütrich svájci tudós egy bábterápiás módszert dolgozott ki. Az ennek mentén létrejött intézetben úgy dolgoznak gyerekekkel és felnőttekkel is, hogy benne van a bábkészítés, és ennek hatására mit tudnak kifejezni. Magam is úgy tapasztaltam, hogy saját készítésű bábbal egészen másképpen játszik az ember. A bábkészítés is egy lélektani folyamat, mert sok érzést és látásmódot beledolgozunk a figurába. A kurzusainkon, táborainkban az alkotás folyamata hangsúlyos, amelyben a csoport minden tagja kezdetétől fogva részt vesz: a ráhangoló gyakorlatoktól kezdve a bábok elkészítésén át a történetmesélésig. A hittanórán is ilyen módon alkalmazzuk a bábokat.


Hogyan fogadják a gyülekezetek bibliaórán, hittanórán a bábokat?

Kétféle módszert szoktam alkalmazni. Az egyik, amikor közösen, csoporttal dolgozunk fel történeteket. A másik a családi bábszínházunk, amelyben a férjemmel és egy zenész kollégánkkal együtt viszünk színre előadásokat. Gyülekezetek előtt és templomokban is játszottunk már, ami egészen különleges élmény. Megható, amikor egy alkalom után felnőtt férfiak jönnek oda, hogy mennyire megérintette őket a történet, vagy mennyire át tudták élni. Az alkotás része az is, amikor megszületik a mély figyelem az előadás közben. A Szentírás történetei feltárják magukat, és nincs szükség a didaktikus tanításra vagy tanulság beépítésére a szövegbe. A csoportos foglalkozásokon pedig a történet mesélése közben sok mindent meg tudunk élni, és ki tudunk fejezni a bábok segítségével. Nyilván egy óvodásnak is, amennyit ő bír, ahol ő tart, annyit tud magával vinni, sokszor csak a játékot, vagy az élményt, az örömöt. Egy felnőtt már sokkal mélyebben tud belemenni egy történetbe, ő már azt tudja elvinni. A bábozást a pedagógia és a lelkigondozás területén kezdik újra felfedezni, mert varázslat, ami a szemünk előtt történik meg, meghatározó élménnyel gazdagít.

 

Részlet Ivády Zsuzsa a reformatus.hu oldalon 2023. december 25-én megjelent cikkéből.

Kevesebb

NOTE! This site uses cookies and similar technologies.

If you not change browser settings, you agree to it. Learn more

I understand

Cookies are small text files that can be used by websites to make a user's experience more efficient.

The law states that we can store cookies on your device if they are strictly necessary for the operation of this site. For all other types of cookies we need your permission.

This site uses different types of cookies. Some cookies are placed by third party services that appear on our pages.

Go to top

John Calvin Publishing House of the Reformed Church in Hungary