Szabó Zsolt (szerk.)

Szabadság, hatalom, lelkiismeret. Fejezetek a protestáns politikai gondolkodás történetéből

Beszélhetünk-e protestáns politikai gondolkodásról? Van-e koherens protestáns politikaelmélet? A Károli Gáspár Református Egyetem Protestáns Politikatörténeti Kutatócsoportja kutatói e kötetben arra vállalkoznak, hogy felvázolják a protestáns politikai teológia és protestáns politizálás fejlődésének keresztmetszetét. A tudományos kutatás módszereivel megírt, mégis olvasmányosnak szánt, a témába bevezető jellegű könyvben igyekeztünk kézzelfoghatóvá tenni ezt a kevéssé ismert, mégis izgalmas történetet. Munkánk fókusza kettős: egyrészt a protestáns teológusok, gondolkodók politikával kapcsolatos tanításából ad összefoglalást, másrészt bemutatja fontos protestáns hitvallású uralkodók, politikai vezetők tetteit és életének fő mozgatóit.

A Károli Gáspár Református Egyetem és a Kálvin Kiadó közös kiadása.

4 900 Ft
4 165 Ft
ISBN: 9789635585571
Formátum:
B/5
Méret:
150×230 mm
Kötés:
kartonált
Oldalszám:
176
Kiadás éve:
2024
Megjelenés ideje:
2024. szeptember 30.

Politikai gondolkodás az örökkévalóság perspektívájából


Itt az ideje, hogy tisztába kerüljünk a protestáns politikai gondolkodás alapvetéseivel – hangzott el a „Szabadság, hatalom, lelkiismeret” című könyv bemutatóján.Megjelent a Károli Gáspár Református Egyetem Protestáns Politikatörténeti Kutatócsoportja eddigi munkájának legelső kézzelfogható „gyümölcse”, a Szabadság, hatalom, lelkiismeret. Fejezetek a protestáns politikai gondolkodás történetéből című tanulmánykötet. Az egyetem és a Kálvin Kiadó közös gondozásában megjelent könyv a protestáns politikai teológia és protestáns politizálás fejlődésének keresztmetszetét vázolja fel időrendben és országonként haladva, olvasmányos, könnyen befogadható módon, nemcsak a tanítások, de a fő mozgatórugók tükrében is bemutatva a történelmi folyamatokat. A külföldi protestantizmusra fókuszáló művet a kutatócsoport tervei szerint pár év múlva egy magyar protestantizmusra fókuszáló második tanulmánykötet is követi majd.

A most megjelent kötetben – amelynek szerzői Békefy Lajos, Birkás Antal, Marco de Leeuw van Weenen és Szabó Zsolt – olvashatunk többek között Luther és Kálvin állammal, joggal, hatalommal és politikával kapcsolatos tanításáról, politikai teológiájáról, 16. és 17. századi skót, angol és holland protestánsok állam- és hatalomfelfogásáról, Karl Barth és Dietrich Bonhoeffer politikával kapcsolatos tanításairól, valamint további 19. és 20. századi protestáns gondolkodók nézeteiről. Az idézetekben gazdag tanulmányok egyúttal témájuk tágabb kontextusát is ismertetik, így valóban átfogó képet kapunk az elmúlt ötszáz év protestáns szellemiségű politikafelfogásáról.

A könyvbemutatóra 2024. október 22-én került sor a Károlyi–Csekonics-palota szivarszobájában. Az eseményen az egybegyűlteket a könyv szerkesztője és a kutatócsoport vezetője, Szabó Zsolt jogtudós köszöntötte. Kutatócsoportjukról elmondta, hogy az az egyetem több karát tömörítő interdiszciplináris csapat, ez a könyv pedig kétéves munkájuk eredménye. „Isten vezetése nemcsak vasárnap érvényes, hanem a mindennapokban, hétfőtől szombatig. A politikai felfogás világában is kutatható, tetten érhető, ennek megmutatására tettünk kísérletet kollegáimmal” – fogalmazott a jogtudós, hozzátéve: bár hiánypótló szakkönyvről van szó, művüket laikusoknak is szánják.


Különleges és egyedülálló kurzus indult a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán a protestáns politikai gondolkodás történetéről Szabó Zsolt egyetemi docens vezetésével, amely szabadon választható tárgyként, azaz speciális kollégiumként lett meghirdetve a joghallgatóknak. „A protestáns politikai gondolkodás története című kurzus azért született meg, hogy elmesélhessük az egyetemi polgárságnak azt a történetet, amely valahol a keresztyén államiság megjelenésekor kezdődött Szent Ágostonnal, a reformáció idején folytatódott, és napjainkig tart” – nyilatkozta portálunknak adott 2022-es interjújában Szabó Zsolt. Vele készült beszélgetésünk IDE KATTINTVA olvasható.

Létezik-e közös protestáns politikai gondolat?
Illusztrációt tekintve fekete-fehér, tartalmát tekintve gazdagon díszített, színes könyvről van szó, amely kilenc fejezetben mutatja be a protestáns gondolkodás és a politika egymásra hatását a 16. századtól a 20. század közepéig – hangzott el Ferencz Zoltán, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi karának egyetemi docense ismertetőjében. Hozzátette: bár a kötet szerkesztője olvasókönyvként definiálja ezt a könyvet, valójában arcképcsarnok is egyben, amely a portrékon és a hozzájuk kapcsolódó történeteken keresztül mesél a témájáról, emiatt nagyon különleges szempontú áttekintés kínál.

„A kötet sok kérdést vet fel, értelmez és egyben modernizál is. Gyakori a kitekintés benne az adott korra, amely segít a mozaikdarabok összerakásában” – fogalmazott Ferencz Zoltán, aki a könyvből kigyűjtött példák segítségével mutatta be, mit jelent protestáns megközelítésben a kötet címét adó három fogalom: szabadság, hatalom, lelkiismeret. Ezek kapcsán kiemelte: mindegyik Istentől ered és az ő céljait szolgálja, de sokféleképpen viszonyultak ezekhez a történelem során. „Gazdag hagyomány ez, amiből érdemes meríteni” – ajánlott a figyelmünkbe több protestáns gondolkodót is.


„A kötet szerkesztőjének és szerzőinek a bevezetőben említett alapkérdése, hogy létezik-e közös protestáns politikai gondolat. Végigolvasva a könyvet, megállapítható, hogy a fejezetekben bemutatott protestáns politikai elvek azok teológiai megalapozásával együtt sok helyen beépültek a modern állameszménybe és közéleti alapértékekké váltak, és ez is egyfajta válasz erre az alapkérdésre. Szabó Zsolt szerkesztő azzal zárja írását: itt az ideje, hogy protestánsok és nem protestánsok tisztába legyenek ezekkel a gondolati alapokkal. Én ennek a reményét látom ennek a műnek a megszületésében.”

Reflektáló, szelíd, inspiráló mű
„A kötet szólni akar a mának” – fogalmazott a könyvbemutató kerekasztal-beszélgetésén Sarnyai Csaba Máté eszmetörténész. A hatalom fogalmáról szólva kifejtette: a korlátlan isteni és korlátozott emberi hatalom kettőssége és egysége köszön vissza a műben. A hatalomnak Krisztus révén van egy eredendő korlátja, keresztyénként pedig adott, hogy hol találhatók ezek a korlátok. Meglátása szerint az erre adott reflexiók köszönnek vissza a könyvből, és ezek a reflexiók nemcsak egyháztörténészek számára relevánsak, hanem egyfajta praktikumra törekvő szándék vezérli őket.

Kiss Paszkál pszichológus szerint ez egy szelíd kötet. „Én is arcképcsarnoknak látom, a benne bemutatott emberek egymásra is reflektálnak, ezért bonyolultabb a szövete, mint elsőre tűnik” – tette hozzá. Sok inspirációt kapott a kötettől, az egyes fejezetekben pedig elsőként az alcímek ragadták meg, amelyek beszédesebbek, mint a fejezetcímek.
„Megütötte a szememet, hogy a demokráciát valójában az öntudatra épülő polgárral azonosítjuk és felmerült bennem, hogy ma vajon ilyen-e a politika. A kötet talán annak is kordokumentuma, hogyan gondolkodunk ma erről a polgári felfogásról.”

Pétery-Schmidt Zsolt református lelkész és jogász is a könyv inspiráló voltát emelte ki. Ő viszont inkább útikönyvnek nevezné. „Végigvezetett azokon a korszakokon, amellyel foglalkozom. Föl is ébresztette bennem a vágyat arra, hogy útnak induljak” – magyarázta. „A szerzők szinte kézről kézre adják az olvasót.” Szerinte a könyv másik erőssége, hogy azt is megadja, hol érdemes kezdeni a további elmélyülést, ha újabb utazásokra vágynánk. Emellett nagyon jó előkészítő a magyar protestáns politikai gondolkodásról szóló második kötethez is, amelynek a megjelenését már most nagy kíváncsisággal várja.

Helyzetünk, perspektívánk és viszonyítási pontunk
A protestáns politikai gondolkodás aktuális helyzetéről szólva Kiss Paszkál kifejtette, hogy a tömegegyházi létből a hivalló egyházi létbe kerültünk át. Meg kell szoknunk azt, hogy most már kisebbségi helyzetből beszélünk a társadalom kérdéseiről. „A keveseknek rá kell tudnia vezetni a többeket az igazságra, vagy legalább fel kell mutatni számukra az igazságot” – vonta le a következtetést. A közügyekhez való viszonyunk kapcsán úgy látja: a kritikai hozzáállásunk mellett az igazán érdekes kérdés az, hogy a politikában hol van a hitvalló keresztyén ember szerepe. Ő úgy látja, hogy talán minden korszakban egy picit máshol.

Sarnyai Csaba Máté szerint a protestantizmusnak a mindennapiság rutinján, időn és téren túlmutató perspektívája van az örökkévalóságban, és ezt kellene behoznunk a társadalmi diskurzusokba. Ebből a perspektívából az következik, hogy önmagában sem a gazdasági, sem a létszámbeli gyarapodás nem erény, csak akkor, ha pozitív értéktartalom társul hozzá. A protestáns gondolkodás kétségkívül reputációt vesztett a politikában, de a kérdés az, hogy a keletkezett űrt mi tölti ki, szerinte értékmentes politika ugyanis nincsen. Számunkra a legnagyobb szabadság az Istennek való alávetettség, és ezt kell újra és újra átgondolnunk.


„Van egy örök viszonyítási pontunk, amelyhez vissza lehet térni, amely minden korszakban aktuális üzenettel bír” – emelte ki Pétery-Schmidt Zsolt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a Számok Könyvében a két népszámlálás közötti különbségeknek van teológiai olvasata is. „Az egyházat egyszerre látjuk szervezetként és értékállítás képviselőjeként. Az egyház sajátossága, hogy képes megszólítani az embereket különböző helyzetekben különböző oldalakhoz kapcsolódva. Ez érték. Hogy a számok mit üzennek nekünk, az már belső reflexió dolga.” Hozzátette: ezt a reflexiót nem mismásolhatjuk el egyházunkban.


A kötet megrendelhető a Kálvin Kiadó webshopjából, illetve megvásárolható többek között a Bibliás Könyvesboltban (1092 Budapest, Ráday utca 28.) is.


Barna Bálint cikke a parokia.hu oldalon jelent meg 2024. november 05-én.


Kevesebb

Szakkönyv

Az oldal sütiket használ a felhasználóélmény javításának érdekében!

Fogadja el a teljes körű működéshez! Bővebben

Elfogadom

Cookie – A felhasználók nyomonkövetése az interneten

Az internetes “szörfölés” során a felhasználók által meglátogatott weboldalak különböző alkalmazások felhasználásával próbálnak minél több és minél pontosabb információhoz jutni a látogatókról, szokásaikról, érdeklődési körükről. Az említett lehetőségek között – alkalmazásuk gyakoriságát tekintve – előkelő helyet foglalnak el az ún. sütik (cookie) és a webjelzők (web beacon). Az internetes cookie-k alkalmazása számos jogi és etikai kérdést vet fel, ugyanis személyes adatnak tekintendő, mivel a felhasználó pontosabb azonosítására ad lehetőséget, mint a szélesebb körben ismert IP cím.

Süti (cookie)

A süti a webszerver által küldött, változó tartalmú, alfanumerikus információcsomag, mely a felhasználó számítógépén rögzül és előre meghatározott érvényességi ideig tárolásra kerül. A cookie-k alkalmazása lehetőséget biztosít a látogató egyes adatainak lekérdezésére, valamint internethasználatának nyomon követésére. A cookie-k segítségével tehát pontosan meghatározható az érintett felhasználó érdeklődési köre, internethasználati szokásai, honlaplátogatási története. Mivel a sütik egyfajta címkeként működnek, melyekkel a weboldal felismerheti az oldalra visszatérő látogatót, alkalmazásukkal az adott oldalon érvényes felhasználónév, jelszó is tárolható. Amennyiben a honlaplátogatás során a felhasználó böngészője visszaküldi a merevlemezre korábban elmentett cookie-t, az azt küldő szolgáltató összekapcsolhatja az aktuális látogatást a korábbiakkal, azonban mivel a cookie-k a domain-hez kötődnek, erre kizárólag saját tartalma tekintetében képes. A sütik önmagukban a felhasználó azonosítására nem képesek, kizárólag a látogató számítógépének felismerésére alkalmasak.

Érvényességi idejük és származásuk alapján többféle sütit különböztethetünk meg:

Ideiglenes vagy munkamenet (sesssion) cookie

A munkamenet sütik érvényességi ideje kizárólag a felhasználó aktuális munkamenetére korlátozódik, céljuk az adatvesztés megakadályozása (például egy hosszabb űrlap kitöltése során). A munkamenet végeztével, illetve a böngésző bezárásával a sütik e fajtája automatikusan törlődik a látogató számítógépéről.

Állandó vagy mentett cookie

Az állandó cookie-k érvényességi ideje napokban, hetekben, hónapokban vagy években kerül meghatározásra. Az érvényességi ideig a mentett sütik a felhasználó számítógépének merevlemezén tárolódnak, azonban az előre meghatározott határidők lejárta előtt a felhasználó törölheti őket.

Belső és külső cookie-k

Amennyiben a meglátogatott honlap webszervere telepíti a felhasználó számítógépére a sütit, belső cookie-ról beszélhetünk, míg ha a cookie forrása külső szolgáltató által az érintett honlapba befűzött kód, külső sütiről van szó.

Cookie beállítások

A felhasználó saját internet böngészőjében letilthatja vagy engedélyezheti a cookie-k telepítését számítógépére, azonban fontos tudni, hogy valamennyi süti elutasítása ugyan segítheti személyes adataink védelmét, azonban egyes weboldalak használhatóságát korlátozhatja. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az egyszerű böngészéshez cookie használata, engedélyezése nem szükséges. A sütik engedélyezését vagy letiltását általában az internet böngészők Eszközök/Beállítások menüjében az Adatvédelem beállításai alatt, a cookie vagy süti menüpontokban végezheti el a felhasználó.

A látogató számítógépe merevlemezére korábban már telepített sütiket, azok érvényességi idejének lejártát megelőzően törölheti. A törlésre többnyire az internet böngésző Eszközök/Beállítások menüjében az Előzmények terület Törlés menüpontjában van lehetőség.

Fontos megjegyezni, hogy a számítógép merevlemezén elhelyezett valamennyi cookie törlése egyes weblapok helytelen működését okozhatja.

Webjelző (web beacon, web bug)

A webjelzőt webes irányjelzőnek, pixel tag-nek, web bug-nak, azaz webhibának, átlátszósága miatt tiszta (clear) GIF-nek, valamint elektronikus lenyomatoknak, web beacon-nek is nevezik. A webjelző a weboldalon elhelyezett, általában egy 1×1 pixel méretű kép, mely a honlap része, azonban mérete és átlátszósága miatt gyakorlatilag észrevehetetlen. A webjelzők gyakran a sütikkel együttesen kerülnek alkalmazásra, használatukkal mérhetők és követhetők a felhasználók által a honlapon végzett műveletek, a látogatók statisztikái. A web beacon-ök a felhasználó számítógépén képesek felismerni bizonyos típusú információkat, például a webjelzőt tartalmazó oldal megnevezését, a telepített cookie-kat, az érintett oldal megtekintésének dátumát és időpontját. Amennyiben sütikhez kapcsolódó webjelzők kerülnek elhelyezésre a weboldalon, a felhasználó böngészőjében a cookie-k fogadásának letiltásával megakadályozhatja, hogy a webjelzők nyomon kövessék a weblapon végrehajtott műveleteit.

Süti és webjelző kontra adatvédelem

A sütik és webjelzők adatvédelmi jelentősége abban rejlik, hogy segítségükkel a felhasználók internetes tevékenysége nyomon követhető, róluk pontos profil készíthető. Nem túlzás, hogy sokszor a hirdető, a szolgáltató jobban ismeri a látogatót, mint ő saját magát. A cookie-k körültekintő alkalmazása, és az arról szóló megfelelő tájékoztatás a szolgáltató felelőssége, azonban a felhasználók az alapvető elővigyázatossági intézkedések megtételével minimálisra csökkenthetik a nem kívánt adatgyűjtés kockázatát.

Go to top

A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója